BA - Alapképzési kurzusok

Fonetika (Magyar nyelv és irodalom alapszak)

A fonetika kurzus célja a beszéd artikulációs, akusztikai és percepciós sajátosságainak megtanítása. Foglalkozik a beszédképzés elméleteivel, a beszéd élettani alapjaival, a beszédprodukció és a beszédpercepció szerveivel, a szegmentális (beszédhangok képzése) és a szupraszegmentális (dallam, hangsúly, tempó stb.) hangszerkezettel. Bemutatja a fonetikai átírásokat és a beszéd vizsgálati eszközeit. Tárgyalja a másodlagos képzési sajátosságokat, a koartikulációs folyamatokat, a beszédhangok gyakoriságát. Megismertet az artikuláció és az akusztikum kapcsolatával, a beszédhangok akusztikai szerkezetével, a spontán beszéd jellemzővel. A szeminárium alkalmat ad átírási gyakorlatokra és a beszédhangok artikulációs és akusztikai elemzésére.

Pszicholingvisztika (Magyar nyelv és irodalom alapszak)

A cél a tudományág és azon belül az egyes tudományterületek bemutatása, valamint a problémák kritikai elemzése. A hallgatók megismerik a pszicholingvisztika interdiszciplináris sajátosságait, kérdésfeltevéseit, azok elemzési lehetőségeit, az elméleti és a gyakorlati kapcsolódásokat. Foglalkozik az agy működésével, felépítésével, a legújabb eredményekkel; a beszédprodukció és a beszédmegértés folyamatával; a mentális lexikon mibenlétével; valamint az anyanyelv-elsajátítás elméleti kérdéseivel, szakaszaival, általános és magyar nyelvi sajátosságaival.

Beszédtudomány (Nyelv- és beszédtudomány szakirány)

Az előadás a beszéd tudományát interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja az elmélettől az alkalmazásokig. A cél a verbális kommunikáció megismerésének megalapozása a beszédtervezéstől a beszédmegértésig. Ismerteti e két fő mechanizmus szintjeit, ezek működéseit, az egyes folyamatok elemzési, ill. vizsgálati lehetőségeit. Foglalkozik a beszédprodukció önellenőrzési folyamataival, a lexikális hozzáférés modelljeivel, a spontán beszéd sajátosságaival, az objektív és kvázi-szubjektív kísérleti lehetőségekkel. Áttekinti a beszédtechnológiai területeket.

Beszédtechnika (Nyelv- és beszédtudomány szakirány)

A tantárgy egyes részei a hangos közlések gyakorlati megvalósításával, a helyes beszédlégzéssel, hangképzéssel és szövegmondással, a beszédhelyzetek, beszédstílusok és a beszédviselkedés gyakorlásával foglalkoznak. A cél, hogy a kurzus befejeztével a hallgatók képesek legyenek az interpretatív, a fél-interpretatív és a spontán beszéd lehető legtökéletesebb megvalósítására.

Szakszemináriumok:

Megakadásjelenségek a spontán beszédben

A kurzus a spontán beszéd folyamatosságát megszakító jelenségek (hezitálás, töltelékszavak, nyelvbotlások stb.) létrejöttével, rendszerezésével foglalkozik. Az alapvető és legújabb szakirodalom áttekintése mellett a szeminárium gyakorlatorientált: a hallgatók megismerhetik és kipróbálhatják a nyelvi adatok gyűjtésének módszereit.

Beszéd és egyéniség (Miről árulkodik a beszéd?)

A beszédben számos egyéni sajátosság van, olyan, akár az ujjlenyomatunk. Beszédünk árulkodik nemünkről, életkorunkról, érzelmi állapotunkról, bizonyos betegségeinkről, személyiségünkről és még számtalan egyéb tulajdonságunkról. Ezen sajátosságok egy részét a hallgató nagy biztonsággal képes azonosítani, más részüket pedig csak részletes akusztikai-fonetikai vizsgálatokkal lehet(ne) meghatározni. A hallgató emellett a benyomásai alapján is következtetéseket von le a beszélőről, amelyek gyakran nem valósak. A szemináriumon azt vizsgáljuk, hogyan jelennek meg a beszédben a beszélő fizikai adottságai és pszichés tulajdonságai; a beszédhelyzet által kiváltott sajátságok (érzelmi állapot, megosztott figyelem; alkoholos befolyásoltság stb.); bizonyos betegségek, nyelvi zavarok; illetve a beszédből milyen vélt vagy valós következtetéseket vonhat le a hallgató a beszélőre vonatkozóan.

A spontán beszéd jellegzetességei

A kurzus a spontán beszédet vizsgálja fonetikai és pszicholingvisztikai nézőpontból. Számba veszi ezeknek a területeknek a legfontosabb eredményeit – többek között azzal a céllal, hogy ezek bekerüljenek a köztudatba, hiszen spontán beszédviselkedésünk alapján ítéltetünk meg a mindennapokban, érdekünk tehát, hogy tisztában legyünk ennek jegyeivel és a mögöttes folyamatokkal.

A mentális lexikon

A kurzus az agyban tárolt nyelvi egységek (elsősorban szavak) felépítésével, összefüggéseivel, szabályaival és működésükkel foglalkozik felnőtteknél és gyermekeknél. A különböző feltevéseket tapasztalati és kísérleti adatokkal támasztjuk alá a közös feldolgozás során. Kitérünk az egynyelvű és a kétnyelvű (vagy két nyelvet ismerő) ember mentális lexikonának sajátosságaira.

A beszéd időviszonyai: személyiségjegyek és temporális sajátosságok

A kurzus a beszéd temporális változóinak jellemzőit vizsgálja, valamint ezek összefüggését a személyiségjegyekkel és a beszélő személyről alkotott hallgatói véleménnyel. A beszédsebesség kérdésköre mellett részletesen foglalkozik a jelszakaszok és a beszédszünetek megjelenésének sajátosságaival is.